A legjobb béltisztító, méregtelenítés
+36 21 252 38 00 | +36 70 775 96 47 | Lépjen velünk kapcsolatba!
NaturalSwiss méregtelenítő kúra vélemények

Amit érdemes tudni a rákról

A rákrólNapjainkban talán kevés az az ember, aki ne hallott volna valamilyen daganatos megbetegedésről, vagy a rákról. A rák valójában egy gyűjtőfogalom, hiszen nem egyetlen betegségről van szó. Ez egy civilizációs betegség, mely kialakulása több okra eredeztethető vissza.

Történelmi kitekintés: a rák felfedezése

Az első daganatos megbetegedésről szóló írásos emlék az ókori Görögországból származik és Hippokratész nevéhez köthető. Ő volt az, aki első ízben fedezte fel és írta le ezt a betegséget. Így elmondhatjuk, hogy a rák már ősidők óta ismert betegség, sokáig mégis ritkaságnak számított. A letűnt korok írásos leleteiben csak csekély számú betegről olvashatunk, akiket rák „támadott” meg. A Bibliában említést sem tesznek róla, valamint az ősi kínai könyv, a Sárga Császár belorvosi könyve sem említi a rák felbukkanását. Mindez azonban a XVII. századi ipari forradalom után megváltozott és egyre gyakrabban ütötte fel a fejét a nyugati országokban. Egy 1830-as francia statisztika alapján - melyet Stanislas Tanchou francia tudós készített – megállapította, hogy a rák az összes haláleset 2 %-áért volt felelős, míg a XX. század elejére az USA-ban ez az érték elérte a 4%-ot. Napjainkban ez az arány már a halálesetek negyedét teszi ki!

A daganat kialakulásának folyamata

Mindegy, hogy milyen daganatról beszélünk egytől-egyik közös bennük a szabályozatlan sejtszaporulat. A sejt osztódás által szaporodik, s ha ennek folyamata során éppen abban a génszakaszban keletkezik hiba, ami a sejt növekedésének ellenőrzéséért felelős, akkor a másolási hiba révén ellenőrizetlenül növekedő daganatos sejt jön létre. Ilyen fajta mutáció nem ritka jelenség az egészséges emberi szervezetben sem. Ilyenkor azonban aktiválódik a sejtekben egy „program”, amely a rendellenesen növekedő sejteket elpusztítja, vagyis önmagát semmisítik meg a daganatos sejtek. Normál esetben a történet itt „happy end” szerű véget is ér, azonban ha a mutáció pontosan az önmegsemmisítésért felelős géneket érinti, akkor ez a programozott sejthalál nem jön létre az abnormális egyedeknél. Emiatt a daganatos sejtek szó szerint halhatatlanná válnak, mivel nem működik az önfelszámoló programjuk. Ennek révén szövetburjánzás jön létre.

A témához kapcsolódó cikkeink: A rost belekre gyakorolt hatása | Béltisztító program | Egészséges étrend | Méregtelenítés otthon

A daganat és a rák közötti különbség

A köznyelvben gyakran helytelenül használjuk a két kifejezést, ezért fontos tudatosítanunk, hogy a daganat még nem egyenlő a rákkal.

A növekedési gát és az önfelszámolási program hiányában mutálódott sejtek elszaporodnak és szövetburjánzást hoznak létre. A szövetburjánzás során létrejött sejthalmaz az úgynevezett jóindulatú daganat, amit nem illethetünk a rák kifejezéssel. Bár korlátlanul képes növekedni, mégsem ártalmas, mert a szomszédos egészséges sejtekben nem tesz kárt, csak félretolja azokat. Ez a viszonylag jóindulatú daganat akkor válik rákos daganattá, ha képes lesz a szomszédos szövetek feloldására és növekedését az egészségesek kárára folytatja. Ilyenkor beszélhetünk invazív daganatról. A terjeszkedés nemcsak a rákos daganat kialakulásának helyén fordulhat elő, hanem a test távolabb eső helyein is, ahová pl.: a véráram segítségével jutnak el a mutálódott sejtek. Ezt a folyamatot nevezzük áttétképződésnek, más néven metasztázisnak. Tehát, csak akkor beszélhetünk rosszindulatú daganatról (malignus tumorról), ha bekövetkezett az invazivitás és a szóródás fokozata.

Az immunrendszer szerepe a rák kialakulásának megelőzésben

Szervezetünkben nap, mint nap temérdek sejt születik és pusztul el. Talán nem is tudta, de például bőrünk 14 nap alatt újul meg, míg májunk egy év alatt elméletileg 17-szer cserélődik ki teljesen. Viszont a védekezőrendszer működéséhez szükséges fehérvérsejtek csupán 1-2 napig élnek, mivel védelmi feladatukat úgy látják el, hogy közben elpusztulnak. Tehát testünkben naponta hatalmas mennyiségű sejt születik, amelyből több száz mutálódott, valamint ellenőrzés nélkül képes a növekedésre. Ennek ellenére nem alakul ki mindenkinél rákos daganat. Hogy miért? Mert igaz, hogy ezek a daganatos és rákos sejtek folyamatosan képződnek, azonban az immunrendszer felveszi velük szemben a harcot úgy, hogy az elfajult sejteket felkutatja és ártalmatlanná teszi. Ahhoz, hogy az abnormális sejteket hatékonyan el tudja pusztítani a védekezőrendszer, képesnek kell lennie arra, hogy felismerje azokat. Mivel a szervezet saját sejtjéből alakultak ki a „beteg” sejtek ezért nagyon hasonlítanak az egészséges társaikhoz, így nehezítve meg a védőrendszer feladatát. Az erős immunrendszer azonban mindezt képes nap, mint nap sikeresen véghezvinni. Elengedhetetlen tehát szervezetünk védelmi rendszerének erősítése, melyben segít az egészséges táplálkozás, a helyes életmód, valamint méregtelenítő program elvégzése legalább évi 2 alkalommal.

A rák stádiumai

A célzott, hatékony kezeléshez elengedhetetlen a rák típusának és stádiumának megállapítása, mivel ami az egyik fokozatban segít, az a másikban nem mindig alkalmazható hatékonyan. Osztályozására többféle rendszer létezik, azonban az úgynevezett TNM-rendszer világszerte ismert. A betűk különböző adatokat jelölnek, vagyis a T - a daganat méretét, az N - hogy a közeli nyirokcsomókra kiterjedt-e; és az M - hogy vannak-e távolabb eső áttétek, vagy más néven metasztázisok. Minden betűhöz hozzárendelnek egy számot a daganat mérete és elburjánzás alapján, majd ezekből a TNM értékekből csoportokat hoznak létre. Tulajdonképpen ezek a csoportok a különböző stádiumoknak felelnek meg, melyeket leegyszerűsítve a következőképpen állapíthatunk meg.

  1. stádium: amikor csak apró elsődleges tumor van csak jelen és nem indult meg a terjeszkedése.
  2. stádium: ekkor már valamelyest nagyobb a daganat, amely ráhúzódott a közeli nyirokcsomókra, továbbá szervekre és szövetekre.
  3. stádium: ilyenkor a tumor mérete már nagyobb és távolabbi nyirokcsomókat, szerveket és szöveteket érint.
  4. stádium: esetében a daganat mérete tovább nőhet, tovább teret hódított a szervezet távolabb eső helyein.

A rákos megbetegedés kezelése

Napjainkban tudományosan elfogadott kezelési módszerek a műtéti beavatkozás, a besugárzás, kemoterápia, az immun- és bioterápia. Ezeket személyre szabva, akár egymással kombinálva is alkalmazhatnák. Általában a kezelés módjáról egy specialistákból álló orvoscsoport dönt, akik az egyénről és a tumorról szerzett információik alapján határoznak az általuk legoptimálisabbnak vélt kezelésről. Vannak azonban betegek, akik a hagyományos orvoslás mellett, vagy helyette inkább az alternatív gyógymódok felé fordulnak.

Tekintsük át röviden ezeket a kezelési módszereket, hogy hogyan is működnek pontosan.

Sebészeti beavatkozás: Még manapság is ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás. Műtét során a sebész eltávolítja a rákos szövetet, valamint annak környékén lévő épnek látszó szövet egy részét. Számos esetben a környéken lévő nyirokcsomók is eltávolításra kerülnek az esetleges áttétek elkerülése érdekében, mivel már ezeken is előfordulhatnak szemmel nem érzékelhető daganatsejtek. A rák minden fázisában alkalmazzák, még abban az esetben is, amikor a rák átterjed a kiindulási helytől távol eső területekre is. Ekkor a „tehermentesítés”, vagyis a beteg szövet mennyiségének csökkentése a fő cél, hogy más terápiás módszer hatékonyabban tudjon fellépni. Ezen felül utolsó stádiumban lévő betegnél is használják, hogy állapotának romlását megakadályozzák, vagy szenvedésének mértékét csökkentsék ezáltal.

Sugárkezelés (radioterápia, sugárterápia): A kezelés ezen típusa a második leggyakrabban alkalmazott eljárás. Alkalmazzák gyógyításra, vagyis a rák besugárzással történő elpusztítására, de annak kordában tartására is. Akkor a legeredményesebb, ha a megbetegedés egy helyre összpontosul és még nem terjedt ki. A sugárkezelés lényege, hogy a nagy energiájú ionizált sugárral roncsolják a rákos sejtek DNS-ét, megakadályozva ezzel a mutálódott sejtek osztódását, vagyis szaporodását. A sugárzás történhet kívülről, vagy belső sugárforrásból. Sajnos ez nem célzott kezelési módszer, ami annyit jelent, hogy nem csak a daganatos sejteket, hanem az egészségeseket is elpusztítja. Ami viszont kedvező az az, hogy a rákos sejtek érzékenyebbek a sugárzásra ép társaikhoz képest, mivel a tumorokban több sejt osztódása és osztódásra való készülődése megy végbe egy időben.

Kemoterápia: Az előző terápiához hasonlóan ez sem jelent a daganatos sejtekkel szemben célzott kezelést. A kezelés során a rákos beteg sejtmérgeket, citosztatikus készítményeket kap, melyek elpusztítják a rákos sejteket, vagy gátolják azok osztódását. Ezekre a szerekre a gyorsan növekvő, burjánzó sejtek érzékenyen reagálnak. Azonban nemcsak a rákos sejtekre, hanem a szerveinket, szöveteinket alkotó gyorsan szaporodó társaikra is károsan hatnak. Alkalmazzák a daganat növekedésének lassítására, vagy ez elterjedés megakadályozására, vagy a már kialakult metasztázisok elpusztítására. Gyakran viszont nem önmagában alkalmazzák, hanem más eljárásokkal együtt. Főként a sebészeti és a sugárterápiával együtt szokták bevetni kiegészítő kezelésként, hogy növeljék a gyógyulási esélyeket. Szervezetbe való juttatása történhet szájon át (kapszula, pirula, vagy folyadék alakjában), intravénásan (infúzió által), illetve izomzatba, vagy bőr alá fecskendezve. Mivel erős vegyi anyagokat juttatnak be a testbe, ezért a kemoterápia elengedhetetlen velejárói a különböző mellékhatások pl.: haj kihullása, émelygés, hányás, fogyás stb… Az eredményessége tehát nem jelentkezik azonnal, ezenfelül megállapításához számos alapos, átfogó vizsgálatra van szükség.

Immunterápia/bioterápia: Ebben az esetben a szervezet természetes védekező rendszerét, vagyis az immunrendszert ösztönzik a rákos sejtek megsemmisítésére, vagy féken tartására. Mivel a védelmi feladatokat főként a fehérvérsejtek végzik, ezért ez a terápia őket kívánja segíteni és serkenteni. Két típusáról beszélhetünk: az aktív (vagy specifikus) és a passzív immunterápiáról.

  • Aktív immunterápia: amikor a beteg saját daganatából készítenek oltást és ezt beadják a páciensnek. Más vakcinához hasonlóan itt is próbálják megtanítani az immunrendszernek, hogy felismerje és legyőzze az ellenséget, ami jelen esetben itt a rák.
  • Passzív immunterápia: lényege abban áll, hogy kívülről bejuttatott anyagokkal erősítik és támogatják az immunrendszert.

Általában nem önmagában, hanem más hagyományos kezelési módokkal alkalmazzák az eredményesség elérése érdekében.

Alternatív gyógymód: Manapság is eléggé megosztott az emberek/orvosok alternatív gyógymódokról alkotott véleménye. Vannak, akik teljesen elutasítják, mások előnyben részesítik a vegyi gyógyszerekkel szemben, egyesek pedig szívesen ötvözik a kettőt. Azt azonban szinte mindegyik onkológus elismeri, hogy a gyógyulni akarás, a gyógyulásba vetett hit fontos és segíti a rákos beteg felépülését. Alternatív gyógymódokhoz soroljuk a homeopátiát, az akupunktúrát, az étrend-kiegészítők és gyógynövények alkalmazását. Hallhatunk még nagy dózisú C-vitamin kúráról, a rost táplálkozásban betöltött szerepe és az antioxidáns jelentőségéről, a zöld tea rákellenes és a jóga kedvező hatásáról. A felsorolás azonban még hosszasan folytatható lenne, de annyi bizonyos hogy helyes táplálkozással sokat tehetünk a rák megelőzése és egészségünk fenntartása érdekében. Arról nem is beszélve, hogy kulcsfontosságú jelentősége van a rákos betegeknek a megterhelő kezelések ideje alatt.

Rákkeltő tényezők

Sejtjeink mutálódása nemcsak az osztódáskor fellépő hiba során jöhet létre, hanem számos külső tényező is kiválthatja a sejtek ellenőrzés nélkül történő növekedését. Daganatos sejtek képződéséhez az alábbiakban felsorolt faktorok is hozzájárulnak.

  • élelmiszerekben lévő rákkeltő anyagok (nitrózaminok)
  • avas élelmiszerek, mivel aflatoxint tartalmaznak
  • rákkeltő vegyszerek, mint például a gyomirtók és egyes festékek.
  • emelkedett ultraibolya sugárzás okozta terhelés
  • cigarettafüst
  • bizonyos baktériumok, vírusok és paraziták (pl.: humán papillóma)
  • elektromágneses hullámok (rádió, távközlő és elektromos berendezések, radar stb…)
  • radioaktív sugárzás (lásd csernobili atomkatasztrófa után megnőtt a daganatos megbetegedések száma)

A korai felismerés életet menthet

Sokszor hallhatjuk, hogy minél előbb sikerül „tetten érni” az elfajult sejtcsoport, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Ez különösen igaz a béldaganatok megelőző fokozatára, az úgynevezett adenomákra. Mindemellett számos a rákot megelőző stádium felismerhető különböző tesztek, illetve kolonoszkópia (béltükrözés) elvégzésével. Általában ezek az elváltozások kisebb sebészi beavatkozással eltávolíthatók, ami egyben elegendő a beteg teljes felgyógyulásához is. A kutatók azon dolgoznak, hogy minél érzékenyebb, a rák jelenlétét minél előbb kimutató teszteket fejlesszenek ki. Addig is szükséges kihangsúlyoznunk a prevenció és a szűrővizsgálat fontosságát, amely akár életet is menthet! Így könnyedén diagnosztizálható korai stádiumban még a vastagbélrák is, amely hazánkban második helyen áll a rosszindulatú megbetegedések sorában. Ezért kell az akár általánosnak tűnő panaszainkat is komolyan venni, hogy még időben felismerhető legyen a rák.


Igaz történetek

Vásárlóink többsége azt figyelte meg, hogy a béltisztító program használata alatt a testük különös érzéseket él meg. Ezek a tünetek a program első hetétől a harmadik hetéig jelentkeznek, és folytatódhatnak a használat végéig, akár a harmadik hónapig is.

Ha elolvassa valamelyiket ezek közül a történetek közül, meglátja, hogy sokan hasonló dolgokat találnak az illemhelyen, mint amilyenek az alábbi képeken láthatók (hosszú, nyálkaszerű – zsinórhoz hasonló dolgok, különböző nagyságú és alakú paraziták, melyek néha különféle összetételben is jelentkezhetnek).